Rólam

Üdv mindenkinek vagyis Bonjour à tous (bonzsúr á tusz), Krisztina vagyok, 2015 óta élek Franciaország északnyugati részén, Normandiában. 
 
Az évek alatt megszerzett nyelvtudást igyekszem a nyelvtankönyektől elrugaszkodva, hasznos témák szerint, fonetikus segítséggel tanítani. 
Tartsatok velem ti is!

1. Köszönések

Jó éjszakát – Bonne nuit (bonnüi)
Üdvözlöm, Isten hozta – Bienvenue (bijánvönü)

Viszlát – Au revoir (o rövoár, ává)
Viszlát (hamarosan) – À bientôt (á biántó)
Viszlát (majd később találkozunk) – À plus tard (á plü tár)
Később látjuk egymást (még aznap) – À plus (á plüsz)
Viszlát később – À tout à l’heure (á tut á lőr)
Holnap találkozunk – À demain (á dömá)
Legközelebb (nem biztos mikor) – À la prochaine (á lá prosen)
Szép napot – Bonne journée (bonn zsúrné)
Szép estét – Bonne soirée (bonn szoáré)
Jó hétvégét – Bon wee-kend (bon víkend)

2. Alapkifejezések

igen – oui (ui)
nem – non (non)
talán – peut-être (pötetr)
köszönöm – merci (merszi)
köszönöm szépen – merci beaucoup (merszi boku)
szívesen – de rien (dö rián)
elnézést – excusez-moi (exküzi moá)

bocsánat – pardon (párdon)
természetesen – bien sûr (biján szűr)
Hogyan mondják franciául? – Comment ça se dit en français? (komon szá szö di an fransze)
Jól vagyok – Ça va. (szá vá) / Ça va bien. (szá vá biján)
Hogy van (ön)/hogy vagytok ti? – Comment allez-vous? (komont állé vu) / Comment vous allez? (komon vuz állé)
Jól vagyok – Je vais bien. (zsö ve biján)
Budapestről jöttem. – Je viens de Hongrie. (zsö viján dö ongri)

Tudna nekem segíteni? – Pouvez-vous m’aider? (puvé vu médé)

Hogy vagy/mi a helyzet? –  Ça va? (szá vá) / Comment ça va? (komon szá vá)
Jól vagyok – Ça va. (szá vá) / Ça va bien. (szá vá bián)

Hogy vagy? – Comment vas-tu? (komon vá tü) / Comment tu vas? (komon tü vá)
Hogy van (ön)/hogy vagytok ti? – Comment allez-vous? (komon tállé vu) / Comment vous allez? (komon vu zállé)
Jól vagyok – Je vais bien. (zsö ve bián)

Ön honnan jött? / Honnan jöttek? – Vous venez d’où? (vu vöné du)
Tegezés
Te honnan jöttél? – Tu viens d’où? (tü vián du)

Budapestről jöttem. – Je viens de Hongrie. (zsö vián dö ongri)
Magyar vagyok.  – Je suis hongrois / hongroise. (zsö szüi ongroá / ongroáz) (férfi/nő)

Mi Magyarországról jöttünk. – Nous venons de Hongrie. (nu vönon dö ongri)
Mi magyarok vagyunk. – Nous sommes hongrois / hongroises. (nu szomm ongroá / ongroáz) (férfiak/nők)

3. Utazás

utazás – le voyage (lö vojázs), utazni – voyager (vojázsé)

Franciaországba utazom. – Je voyage en France. (zsö vojázs an fransz)
Párizsban nyaralunk. – Nous sommes en vacances à Paris. (nu szomm an vákonsz á pári)

jegy – le billet / le ticket (lö bijje / lö tike)
jegyet venni – acheter / prendre un billet / un ticket (ásté / prandr án bijje / án tike)
Mennyibe kerül egy jegy? – C’est combien un billet? (sze kombján án bijje)
várni a vonatra – attendre le train (áttandr lö trán)
villamos – le tramway (lö trámve)
becsekkolás – l’enregistrement (lanrözsisztrömo) 
Forduljon balra/jobbra! – Tournez à gauche/droite ! (turné á gus/droá)

jegyet venni – acheter / prendre un billet / un ticket (ásté / prandr án bijjé / án tike)
jegypénztár – le guichet (lö gise), a jegypénztárnál – au guichet (o gise)
váróterem – la salle d’attente (lá száll dáttont)

Mennyibe kerül? – Ça coûte combien? (szá kut kombján)
Mennyibe kerül egy jegy? – C’est combien un billet? (sze kombján án bijjé)

indulás – le départ (lö dépár), érkezés – l’arrivée (lárrivé)

férfi utas – le passager (lö pásszázsé), női utas – la passagère (lá pásszázser)

leszállni – descendre (dészandr)
venni, fogni – prendre (prandr)
felszállni – monter (monté)

helyközi – urbain (ürbán), (helyijáratos) busz – la navette (lá návett)
távolsági – interurbain (ánterürbán), (távolsági) busz – le bus (lö büsz)
busszal menni – prendre le bus (prandr lö büsz) / aller en bus (állé an büsz)
felszállni a buszra – monter dans le bus (monté dan lö büsz)
leszállni a buszról – descendre du bus (dészandr dü büsz)
buszmegálló – l’arrêt de bus (láret dö büsz), buszállomás – la station de bus (lá sztászion dö büsz)

vonat – le train (lö trán), vonatozni – prendre le train (prandr lö trán)
várni a vonatra – attendre le train (áttondr lö trán)
vasútállomás – la gare (lá gár), vasúti peron – le quai (lö ke)

metró – le métro (lö métro)
metróval menni/ metróra szállni – prendre le métro (prandr lö métró)
metróállomás – la station de métro (lá sztászion dö métro)
villamos – le tramway (lö tramvej)

Hol van a metróállomás? – Où se trouve la station de métro? (u szö truv lá sztászion dö métro)

taxi – le taxi (lö táxi), taxit fogni – prendre un taxi (prandr án táxi)

repülő – l’avion (lávion), repülőtér – l’aéroport (láéropor), járat – le vol (lö vol)
beszállókártya – la carte d’embarquement (lá kárt danbárkömo)
becsekkolás – l’enregistrement (lanrözsisztrömo) (lel’)
biztonsági ellenőrzés – le contrôle de sécurité (lö kontrol dö székürité)

Útbaigazítás
Menjen balra/jobbra! – Allez à gauche/droite ! (állé á gus/droát)
Haladjon tovább egyenesen! – Continuez tout droit! (kontinüé tu droá)

4. Étkezés

inni – boire (boár), enni – manger (manzsé)
étkezések – Les repas (lé röpá)
reggeli – le petit-déjeuner (lö pöti dézsoné)
nassolás, tízórai, uszonna- (grignoter) la collation (grinyoté, lá kollászion)
ebéd – le déjeuner (lö dézsoné)
uzsonna – le goûter (lö guté)
vacsora – le dîner (lö diné)
étterem – le resto, le restaurant (lö reszto, lö resztoran)
cukrászda – la pâtisserie (lá pátisszri), pékség – le boulangerie (lö bulanzsri)
bár – le bar (lö bár)
étterembe menni – aller au resto (restaurant) (állé o reszto (resztoran))
vendég (férfi/nő) – le client, la cliente (lö klian, lá kliant)
pincér, pincérnő – le serveur, la serveuse (lö szervőr, lá szervőz)
rendelni – commander (komandé)
helyben fogyasztás – manger sur place (manzsé szür plász)
elvitelre – à emporter (á anporté)
házhoz szállítás – la livraison à domicile (lá livrézon á domiszil)
étlap – la carte (lá kárt), borlap – la carte des vins (lá kárt dé ván)
Fogások – Les plats (lé plá)
aperitif – l’apéritif (lápéritif)
előétel – l’entrée (lantré)
leves – la soupe (lá szup)
főétel – le plat principal (lö plá pránszipál)
köret – l’accompagnement, la garniture (lákkompányömo, lá gárnitűr)
desszert – le dessert (lö desszer)
Italok – Les boissons (lé boásszon)
mentes víz – l’eau plate (ló plát), ásványvíz – l’eau gazeuse (ló gázőz)
kávé – le café (lö káfé), tea – le thé (lö té)
sör – la bière (lá bijer), bor – le vin (lö ván)
papírszalvéta – la serviette en papier (lá szerviett an pápié), tálca – le plateau (lö
plátó), szívószál – la paille (lá pájj)

Példamondatok
Egy kétszemélyes asztalt kérek. – Une table pour deux, s’il vous plaît. (ün tábl pur
dö, szil vu ple)
Mit hozhatok? – Qu’est-ce que je vous apporte? (keszkö zsö vuz ápport)
Kérek/Szeretnék egy … – Je voudrais un/une… (zsö vudre án/ün)
Kér még valamit? – Voulez-vous encore quelque chose? (vulé vu ankor kelkösóz)

Ez minden? – C’est tout? (sze tu)
Rendben, hozom. – D’accord. Je vous les apporte. (dákor. zsö vu léz ápport)
fizetni – payer (péjé)
borravaló – le pourboire (lö purboár)
Megkaphatnám a számlát? – L’addition / un reçu, s’il vous plaît. (ládiszjon, án röszü,
szil vu ple)
Fizethetünk külön? – Pouvons-nous payer chacun notre part? (puvon nu péjé sákán
notr pár)
Mennyibe kerül? – C’est combien? (sze kombján) / Ça coûte combien? (szá kut
kombján)
Összesen … euró. – Ça fait … euros. (szá fé … öró)
Készpénzzel fizetek. – Je paie en espèces. (zsö pej an eszpesz)
Bankkártyával fizetek. – Je paie par carte (bancaire). (zsö pej pár kárt banker)

5. Nyár

nyár – l’été (lété)
nyáron – en été (an été)
Június – Juin (zsuán)
Július – Juillet (zsüjjé)
Augusztus – Août (ut) 
Nyár van. – C’est l’été. (sze lété)

Nyári időjárás

Jó idő van. – Il fait beau. (il fe bó)
Ragyog/süt a nap. – Le soleil brille. (lö szolej brijj)
Süt a nap. – Il y a du soleil. (il i a dü szolej)
Meleg van. – Il fait chaud. (il fe só)
30 fok van. – Il fait 30 degrés. (il fe trant dögré)
Melegem van. – J’ai chaud. (zsé só)
Kánikula van. – C’est la canicule. (sze lá kánikül)

éget a nap – le soleil tape / cogne (lö szolej táp/kony)
hőség – la chaleur (lá sálőr)
leégni – avoir un coup de soleil (ávoár án ku dö szolej)

Nyári öltözet, kiegészítők
napszemüveg – les lunettes de soleil (lé lünett dö szolej)
kalap – le chapeau (lö sápó)
baseball sapka – la casquette (lá kászkett)
szalmakalap – le chapeau de paille (lö sápó dö pájj)
fürdőruha – le maillot de bain (lö májjo dö bán)
bikini – le bikini (lö bikini)
úszónadrág – le short (de bain) (lö sort dö bán)
trikó – le débardeur (lö débárdőr)
rövidnadrág – le short (lö sort)
szoknya – la jupe (lá zsüp)
strandpapucs – les tongs (lé tong)
szandál – les sandales (lé szandál)
úszógumi – la bouée (lá bué)
törölköző – la serviette (lá szerviett)
napernyő – le parasol (lö párászol)
naptej – la crème solaire (lá krem szoler)

Nyári tevékenységek
nyaralni menni – partir en vacances (pártír an vákansz)
külföldre utazni – voyager à l’étranger (vojázsé á létranzsé)
menni a partra / a tengerhez – aller à la plage (állé á lá plázs) / aller à la mer (állé á lá mer)
napozni – prendre un bain de soleil (prandr án bán dö szolej)
napozni, barnulni – bronzer (bronzé)
úszni a tengerben/ a medencében – nager dans la mer/ dans la piscine (názsé dan lá mer/ dan lá piszin)
úszni/fürödni – se baigner (szö bényé)
kikapcsolódni – se relaxer (szö rölaxé) /se reposer (szö röpozé)
labdázni – jouer au ballon (zsué u bállon)
homokvárat építeni – faire un château de sable (fer án sátó dö szábl)
horgászni – pêcher (pésé)
kempingezni – camper (kampé)
túrázni – faire une randonnée (fer ün randonné)
szüretelni – récolter (rékolté)
tűzijátékot nézni – regarder des feu d’artifice (rögárdé dé fő dártifisz)
szörfözni – surfer (szürfé)
búvárkodni – plonger (plonzsé)
piknikezni – faire un pique-nique (fer án piknik)